Megalakulnak a sportegyesületek 

    Tatán, az 1880-as évek közepén felvetődött már annak a gondolata, hogy az akkor divatos "labdajáték művelésére" egyesületet alakítsanak. Ez érdeklődés hiányában nem valósult meg, de megalakult a korcsolya-egylet, a kerékpáros klub és a teniszjátékot támogató társaság, melynek új teniszpályáját 1906-ban felavatták.
    Az első neves tatai sportoló ifj. Matlaskovszky István volt, aki 1898-ban Bécsben, majd még ebben az évben a Santelli budapesti vívó akadémiáján tőrvívásban ezüst érmet szerzett.
    Városunk sportéletének megélénkülését hozták az 1907-től 1912-ig a Magyar Úszó Egyesület rendezésében a "Tata-Tóvárosi park tóvárosi úszóházában" évenként megtartott úszóversenyek. Közülük legemlékezetesebb az 1908. július 5-én megrendezett verseny, ahol a londoni olimpiára kiküldött úszók közül rajthoz állt Hajós Henrik, Munk József, Ónody József és Zachar Imre. A Tatán úszott időeredményeiktől a versenyzők Londonban messze elmaradtak.
    A korabeli újságban lelkes hangú cikkek jelentek meg az úszóversenyekről és újra előkerült a sportegylet gondolata.
"Nem hiszem, hogy ne tűnt volna fel bármelyik idegennek, aki városunkban hosszabb ideig tartózkodott, hogy ebben az ikervárosban, ahol 12000 ember van, ne legyen egyetlen testedző egylet sem
    Van több polgári egyesületünk. Polgári olvasókörünk, polgári dalegyletünk és számos jótékony, kulturális egyletünk. Csak egyféle egyletünk nincs: sportegyletünk."
    A sportegylet megalakítása még váratott magára, de az Iparos Ifjak Köre fiataljaiból alakult futballcsapat 1907-ben a Hutschenreiter-féle vendéglő előtti pályán megmérkőzött a Budapesti Nemzeti Sport Club (BNSC) csapatával. Ez volt Tatán az első "hivatalos" futballmecs. Ezernél többen voltak kiváncsiak az új labdajátékra. A nézők lelkesen bíztatták a technikásabb ellenféltől 8:1-es vereséget szenvedett csapatunkat. Az első mérkőzés játékosainak a neve: Raditz - Mura-Mészáros, Báczi - Altenberg, Mikló, Kürschner B. - Possel, Takács, Misik, Henzer, Kiss. A futball így indult el a városunkban hódító útjára.
    A következő évben, 1908. augusztus 9-én, a Brüll-féle fatelepen megrendezték az első, nyilvános atlétikai versenyt is. A síkfutásban, a gátfutásban és a diszkoszvetésben elindult versenyzők közül Possel Miklós volt a legeredményesebb. Megnyerte a 800 méteres síkffutást és ezzel járó fődíjat, a mahagóni fából készült szekrényt. Az első díjak között szerepelt még ezüst fogantyús sétabot, ezüst cigarettatárca.
    Az alkalmi futballmérkőzések megrendezésére 1909-ben megalakult Az Iparos Ifjak Körének "testedző alosztályaként" a Tatai és Tóvárosi Testedzők (TTK) futballcsapata. A csapat játékosai zömében tatai fiatalok, akik elsősorban az Iparos Kör tagjai. Még ebben az évben meghívták a Váci Torna Club csapatát és elutaztak Szombathelyre is, az ottani Futball Club meghívására. Mindkét mérkőzés vereséggel végződött.
    A mérkőzéseket játszó "nagy csapat" mellett 1908-tól a gimnazisták szabad idejükben - a tataiak a Barinán, a tóvárosiak a Katona-mezőn - egy-egy társuk szüleitől kapott labdával rendszeresen futballoztak. A két község (Tata és Tóváros) diákjaiból alakult futballcsapat 1909-ben Uitz Mátyás tanár vezetésével tanulmányi kirándulásra utazott Győrbe és ott a gimnázium csapatát 2:0-ra legyőzték.
    A tóvárosi grundokon - Brüll-placc, Hattyúliget utca, Gyár és Almási utca vége - egyszerre többször jött össze egy csapat fiú, akik a közeli Katona mezőn - kiegészülve a gimnáziumi tanulókkal (Hüttner, Pluhár, Szilágyi) - sötétedésig kergették a labdát. Nevük még ismeretlen, de ők azok, akik az Angliából hazajött Skrabák István támogatásával 1910. július 31-én Tata-Tóvárosi Sport Club néven 4:1 arányban elszenvedték első vereségüket a Megyeri Sport Clubtól.
    Az új futballcsapat 1910 őszétől, majd 1911 tavaszától rendszeresen Tatai és Tóvárosi Atlétikai Club (TAC) néven játszotta mérkőzéseit. Színük a fekete-fehér volt. Belügyminiszter szentesítette végleges alapszabályuk (1923-ban lesz csak) ekkor nincs.
    Mind a TAC, mind a TTK igazi grund-csapat még. Egymástól csábítják el a játékosokat, virtusból hívják ki Esztergom, Komárom, Tatabánya futballcsapatait. A közönségnek játszva, a játékosok is élvezik a futballozás örömét. Városunkban 1910-14 között a legtöbb mérkőzésen szerepelt játékosok: Fekete, Freund, Friedmann, Gerstenkorn, Gras, Hajós, Horváth, Hütter, Kőhalmi, Pachl, Payer, Pulár, Schäffer, Szilágyi, Szommer, Wright.
    Az első világháborúig a Tatai és Tóvárosi Atlétikai Club évente négy öt alkalommal futballmérkőzést és atlétikai versenyeket rendezett. A sportklub az első világháború alatt alig működött. Játékosait behívták katonának, a háborús életkörülmények sem kedveztek a sportnak.
    A háború befejezése után, 1918 decemberében a régi játékosok és a lelkes sportbarátok összejöttek az Eszterházy Szállóban és újra életre hívták a TAC-ot. Az egyesület tisztikarát 1919. február 16-án választották meg és atlétikai, futball, úszó, sakk, tenisz, torna, turisztikai szakosztályokat indítottak.Az újjáalakult egyesület " tisztikarát" az 1920. február 8-i közgyűlésen kiegészítették. Fél év sem telt el és július 25-én "átszervezési közgyűlést" tartottak. Az októberi rendkívüli közgyűlésen Pyber Béla személyében új elnököt választottak. A TAC történetében az elnökök - az egyesület támogatása, megerősítése érdekében - elég gyakran változtak. A titkár, dr Mihály Géza - akit a sportolók egyszerűen "doktor úr"-nak szólítottak - 1920-tól 1946-ig töltötte be ezt a tisztséget.
    Székháza nincs az egyesületnek. Közgyűléseit és a bálokat az Eszterházy Szállóban (Kristály Száloda), a szakosztályok összejöveteleit a Motolits és a Bihari kávéházban, később a Herczig vendéglőben tartották. Bihari 1922-ben a TAC kapusa, majd edzője. Edzői tevékenysége idejére fizetés fejében megkapta az Eszterházy utcai (Ady E. út) kávéház bérletét. A TAC taglétszáma 1921-ben 300 fő, ebből 80az aktív sportoló.
    Az 1920-as évek elején megtartott közgyűlések közül az 1921. március 31-i érdemmel még említést, ahol a tagság egyhangúlag a klub tiszteletbeli tagjává választotta dr. Karaffiáth Jenőt. Előzménye a megtiszteltetésnek, hogy 1920-ban "...a ny. államtitkár a nemzetgyűlésen egyik beszédében a megszervezendő Testnevelési Főiskola székhelyéül Tata-Tóvárost hozta javaslatba." Az egyetemi jellegű főiskola Tóvárosra helyezéséről a helyi újságok is beszámoltak. A TAC vezetősége táviratban közölte dr. Karaffiáth Jenővel, hogy támogatja a kiváló sportember javaslatát. A főiskola ügyében 1924-ben még egyszer felcsillant a remény a tatai sportvezetők előtt, amikor az 1921-ben megalakult Országos Testnevelési Tanács elnökének dr. Karaffiáth Jenőt választották meg. Az új intézménynek végezetül Budapest adott helyet.
    A város sportéletének háború utáni megélénküléséhez a TTK többszöri " megalakulása" is hozzátartozik. Az egyesület közgyűléseit mindvégig a mai Zeneiskola helyén működő, s a tulajdonosairól elnevezett Simon, illetve Hajba vendéglőkben tartotta. Az első intézőbizottságuk Mura Mészáros József elnökkel, Janovszky Vilmos titkárral és Quell Konrád pénztárossal 1921 tavaszán alakult meg. Bár a vezetőség cáfolta a Magyar Országos Véderő Egylet (MOVE) helyi szervezetébe történő beolvadásukat, mégis a TTK futballcsapata az 1920-as évek elején a területi MOVE bajnokságban játszott.
    Az 1922-ben megalakult "új egyesület" szervezője Danilovits Gyula, a helyi MOVE ügyvezető elnöke.
    Tata-Tóváros két sportegyesülete 1920-ban megalakította szakosztályait és a TAC színeiben versenyző fiatalok egy év múlva már kiemelkedő sportsikereket értek el.