A '70-es évek 

    Az 1950-es évek elején Tata sportja kis egyesületekre esett szét. Ez a széttagoltság a város sportéletében már az 1960-as évek közepétől károsan éreztette hatását. Az egymással rivalizáló kis egyesületek vagy a játékosokat csábították el, vagy az üzem anyagi támogatásának elapadása esetén a megszűnt szakosztályt vették át egymástól. Ezt az állapotot kívánta megszüntetni a négy sportegyesület egyesülésük kimondásával, és az egységes városi egyesület megteremtésével.
    A TAC sportegyesület alakuló közgyűlésén, 1971. október 23-án, új korszak kezdőtött Tata sporttörténetének. A város 482 igazolt versenyzőjét, és a 3500 sportegyessületi tagot 80 küldött képviselte. A régi TAC neves sportolóit, eredményeit idéző lelkes felszólalások után a közgyűlés jóváhagyta az egyesület alapszabályát, és megválasztotta a 23 tagú Intéző Bizottságot. A közgyűlés után az Intéző Bizottság soraiból megalakította a TAC "legújabbkori történetének" első vezetőségét. A sportegyesület elnöke: dr. Nagy Sándor; az Intéző Bizottság elnöke: Eck Tibor; elnökhelyettesek: Csirke Lajos, Heizer József; a bizottság tagjai: Márk Gyula, Országh László, Pugner Sándor, Ugray Jenő, Vanya Sándor, Váradi Mihály; a számvizsgáló bizottság elnöke: Szily György; a fegyelmi bizottság elnöke: dr. Józsa Domonkos; agitáció és propaganda felelős: Gyimes Viktor; módszertani vezető: Ádám Sándor; tömegsport felelős: Miskei Pál; gazdaságvezető: Országh Lászlóné.
    A TAC megalakulásakor a megszűnt négy egyesülettől 9 szakosztályt (labdarúgó, kézilabda, kosárlabda, vívó, kajak-kenu, súlyemelő, sakk, asztalitenisz, tájékozódási futás) vett át, és nagyon szegényes szabadtéri sportlétesítményeket (labdarúgópálya, kézilabdapálya, csónaktároló) örökölt.Az egyesület kezdeti működésére 36 vállalat, intézmény 215 ezer forint anyagi támogatást biztosított. A tornatermi edzéseker igénylő szakosztályok a város különböző oktatási intézményeknél bérelt termekben tarthatták edzéseiket. A tájékozódási futók nem találtak "otthonra", s a kislétszámú szakosztály 1973-ban megszűnt.
    Ilyen körülmények között kezdődött a fekete-fehér (TAC) színek "elismertetése" a megye, az ország különböző sportversenyein.
    Az 1971. évi őszi idényt a labdarúgócsapat az NB III. Északnyugati csoportjában még a Spartacus színeiben játszotta, s a tabellán az utolsó helyre esett vissza. A tavaszi forduló sem hozott sok változást, a TAC kiesett az NB III-ból. Az 1972. évi megyei bajnokságban ősszel az első helyen végeztek, s a legtöbb esetben győzelemmel végződött tavaszi mérkőzések után megnyerték a bajnokságot, és visszakerültek egy évre az NB III-ba. (1. TAC 30  24  3  3  95:27  51pont) ebben az időszakban edzőváltás is történt. A felnőtt csapat edzéseit Ádám Sándor, az ifjúságiét Reviczki Sándor vette át.
    Az 1973-74. évi bajnoki idényben az NB III-ban hét megyei futballcsapat szerepelt. A bajnokság befejeztével átszervezték az NB III-at, és a TAC-on kívül három csapat (Almásfüzítői Timföld, Komáromi Olajmunkás, Sárisápi Bányász) elbúcsúzott az NB III-tól. A kiesés után a TAC-nál a szakosztály vezetését Orbán János; az edzői munkát Munczer István, Hollós Imre, Varga Miklós; az intézői teendőket Pulai János és Tuboly Sándor vette át.
    A csapat felkészülését évekig nehezített a megfelelő saját pálya hiánya. A futballcsapat edzésre a Mezőgazdasági Szakközépiskola pályáját használta, mérkőzéseit pedig az Edzőtáborban játszotta. A gondokat részben az 1977-re megépült füves pálya, egészében csak az 1980-ban átadott sporttelep oldotta meg.
    A város labdarúgó életéhez hozzátartozik az az 1976-os esemény, amikor Pulai Jánosról elnevezett - 1962-ben ő szervezte meg Tatán az első városi kispályás bajnokságot - villámtornát rendeztek 22 csapat részvételével.
    A bírókról a lelátókon gyakorta esik szó, a sportkönyvekben ritkábban. Ezen a szemléleten változtatva emlékezünk Marton Lászlóra, a nemzetközileg is elismert FIFA játékvezetőre, aki a TAC-Sturovó (Szlovákia) mérkőzésen 1979. augusztus 8.-án búcsúzott el a hosszú évekig gyakorolt hivatásos játékvezetéstől.
    A TAC labdarúgócsapata 1975-től 1981-ig a megyei bajnokságban szerepelt. A jobb helyezés elérése érdekében 1978-ban újjászervezték a labdarúgó szakosztályt. Lendvay Győző vette át a szakosztály vezetését, Dikász Miklós technikai vezetőként, Maráz László vezetőedzőként tevékenykedett. Az ifjúsági és a serdülő csapatok edzését Katics Ferenc, Kecskés József, Kutenics Ferenc és Marosi László irányította.
    Az új sportvezetők bevonása a TAC labdarúgó szakosztályának vezetésébe 1980-tól már érezhette hatását, s a csapat az ez évi bajnokságban a második helyre lépett előre. A másodki helyezés nem tekinthető meglepetésnek, mert a megszűnt KOMÉP-től négy - Horváth Gábor, Rácz László, Szabó József, Takács István - jó képességű, tapasztalt játékost igazoltak át. az 1981-ben befejeződött megyei bajnokságban a TAC Esztergom mögött a második helyen végzett, s ezzel az eredményével feljutott a Területi bajnokság Duna-menti csoportjába (NB III.), ahol a labdarúgócsapat - Szabó József (Sasa), Skoflek Ferenc, Takács István, Bálint Csaba, Rácz László (Csoki), Kristóf Lajos, Kiss József, Csapó Zsigmond, Iski József, Várszegi Zoltán, Marosvölgyi Csaba - egy évig játszott. A 18 csapat közül a 11. helyet szerezték meg és kiestek. 1982 őszétől a megyei bajnokságban vívják mérkőzéseiket.